Romhány község honlapja

Rákóczi-obeliszk, a romhányi csata emlékműve

A falu szélén, a Szátokra vezető út bal oldalán lévő emlékparkban áll a romhányi csata 8 m magas, 1932-ben készített emlékműve. Az obeliszk tetején a turulmadár, oldalán Rákóczi és Károlyi Sándor kuruc fővezér domborművű képmásai találhatók. A csatában elesett 93 svéd, lengyel és francia katonára emléktábla emlékeztet. A falu történetének legjelentősebb eseménye volt az 1710. január 22-i romhányi csata. Ez volt a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete. A csatát a legenda szerint a ma is látható - védett Rákóczi-törökmogyorófa alól  maga a fejedelem irányította. Jóllehet a változó szerencsével folyó küzdelemben a labancok embervesztesége háromszoros volt, a csata a kurucok visszavonulásával végződött.

 

Török-Mogyorófa

Mintegy 25 m korona-átmérőjű, 20 m magas és 250 cm törzskerületű török mogyorófa (Corylus colurna) több mint 300 éves. Írásos feljegyzések szerint a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy török mogyorófa cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban az 1710. január 22-i csata emlékére. Történetek szerint a fát a katona nem a csata helyszínén ültette el, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi-mogyorófája.

Római Katolikus Templom

1836-ban építették klasszicista stílusban.Egyhajós templom homlokzati síkban álló toronnyal. A főhomlokzat közepén két-két fali pillér felett háromszöges, párkányokkal erősen hangsúlyozott oromzati rész látható. A tornyot barokk sisak fedi. A szentély a hajótól keskenyebb, egyenes záródású. A templom ablakai szegmentívvel záródnak. A belső tér háromboltozatos.

Története: A községet egy 1496-os oklevél Eghazas Rohman néven említette. A név alapján középkori egyházának létezése feltételezhető. 1675-ben a Pongrácz térkép a törökdúlás után megmaradt egyházas helyek között tüntette fel. Az 1711-es Cananica Visitatió rossz állapotban lévő fatemplomot írt le, ennek helyére épült egy barokk templom. 1746- ból fa haranglábról van adatunk, de 1767 és 1832 között viszont már a templom tornyának harangjait sorolják fel. A mai épületet 1936-ban készítette Regele József építőmester klasszicista stílusban.

 

Laszkári kúria

Klasszicista jellegű épület, a XIX sz. elején épült, a XIX. Század végén átépítették. Földszintes, téglalap alaprajzú épület. A főhomlokzatból négy teljes és négy féloszloppal támasztott  nyitott portikusz ugrik ki, melyet párkánnal, faltükrökkel tagolt timpanon zár le.A timpanon belsejében körmezőben nemesi címerpajzs látható. A falak díszítés nélküliek.A főbejárat nagyobb előcsarnokba nyílik, a helyiségek részben boltozottak. A Prónay kastélyhoz hasonlóan az udvarát kétoldalt cselédházak zárják le.

Története: Borovszky szerint a kúriát még Sembery Márton építette 1780-ban. Az építés éve vitatható. 1888-ban az épület leégett, mai formáját a XIX. század végi helyreállításkor nyerte el. Időkozben a Laszkári család tulajdonába került. 1945 után a rendőrség épülete volt. 1980-tól mintabolt működött benne. Napjainkban az épület Önkormányzati tulajdon.

Prónay-kastély

A Prónay család építette 1780 körül, barokk stílusban. 1945 után TSZ iroda, majd általános iskola volt, aztán a Híradtástechnikai Anyagok Gyára vette meg. Napjainkban  Magántulajdonban van. Földszintes téglalap alapú kastély, két oldalán középrizalitta. A főbejárat a középrizalitról nyílik, ezt párkányok tagolják. A megtört vonalú oromzaton a Prónay család címere volt elhelyezve, de a címernek 1980 körül nyoma veszett. Az épületet kontyolt dongafedél borítja. Kétmenetes, középfolyosós helyiségeinek egy része boltozott. A kastély előtti kertet kétoldalt Egykori cselédházak fogják közre, az utca vonalát vaskerítés zárja le.

Bereczki Máté emlékműve

Bereczki Máté 1824. szeptember 24-én született Romhányban. Apja  kőfaragó mester volt.  Iskoláit sok anyagi nehézségek közt végezte. Falusi iskolákba járt,  gimnáziumi tanulmányait Vácon végezte. Ezt követően korrepetálással tartotta fenn magát és elvégezte a Pesten jogot. Megtanult németül és franciául. Részt vette az 1848-49-es szabadságharcban, melynek leverése után álnéven bujdosott. 1862-ben Mezőkovácsházán telepedett le, hol rövid ideig körjegyző volt, majd tíz évig házitanító volt Sármezey Antal Csanád  gyermekei mellett. Megvásárolt egy földterületet, melyen megalapította jeles faiskoláját  és gyümölcsnemesítő telepét. A magyar és külföldi gyümölcsfajták leírásával a magyar pomológiai szakirodalom megteremtője. Tagja lett a belga Van Mons társulatnak és a német gyümölcsészegyletnek. Munkatársa volt a híres Pomologische Monatshefte című lapnak. Sok csümölcsészeti cikke jelent meg a gazdasági lapokban. 800 gyümölcsfajta pontos megállapítását és leírását végezte el. Legfőbb műve: Gyümölcsészeti vázlatok és a Gyümölcsjegyzék.

Kőhíd, Nepomuki Szent János szoborral

A kőhíd építése előtt a patak felett fahíd vezetett át , melynek szélessége a maival megegyező volt. A mai híd a XVIII. Században épült barokk stílusban. A háromnyílású kőhíd a Lókos patak régi medre felett látható. A szabad nyílások 2,6-2,8-2,6 méret nagyságúak, köztük 13 méteres mederpillérekkel. Ezek folyásirány felőli oldalán jégtörők találhatók. A híd hossza hídfőkkel 17,8 méter. Mindkét oldalán kőlapokkal fedett mellvéd fut végig. Anyaga romhányi homokkő. A déli oldali mellvéden magasabb fejezeteskőtalapzaton Nepomuni Szent János barokk szobra áll. A felirat szerint 1795-ből származik.